- Készítettem egy logót, hogy felismerhető legyek (ez van az avataromban és ezt láthatjátok a fejlécben is).
- Elindítottam ezt a blogot, amire minden nap felkerült egy -- reményeim szerint gondolatébresztő -- cikk, természetesen nem csak a kampányom részeként. Életem első blogja.
- Feliratkoztam minden olyan vetélytársam levelezőlistájára (pl. Attila, Zsuzsa), akik az élbolyban voltak, hogy lássam mikor és hogyan használják ezt a lehetőséget.
- Készítettem több kampányvideót. Szerintem ezeknek nemcsak technikai, de tartalmi értelemben is egyre javult a minőségük. Ez érthető is, hiszen életem első videóját csütörtökön készítettem el. Külön örülök, hogy némely klippem "videópárbeszédet" gerjesztett (pl. Gyúrok a villára, és Így gyúr egy nő a villára), ami színesítette a kampányvideókat. Ilyesmiért jó a csapatjáték. A csapat ötleteinek összessége messze túlhaladja az egyes tagok ötleteinek összességét. Akik a kampányt az elmúlt időszakban végigkövették, számos példát láthattak erre.
- Az utolsó pillanatig tárgyaltam cégekkel (nagyokkal és kicsikkel), hátha a dolog reklámértékéért cserébe megnézik, hogy miről van szó, és a szavazatukkal természetben támogatnak; a nagyobb cégek egyes munkatársai néha pofátlanul lekezelőek voltak, ami külön szórakoztató volt (ez most nem irónia), így a kudarc teljesen élvezhető élmény volt. Rengeteget mulattam, a döbbeneten és a fanyalgó undoron, amit némelyikük tanúsított, amikor megtudta, hogy miről van szó. Először nagy cégeket kerestem fel (ezek közül a legnormálisabb volt -- és csak ezért említem meg -- a pöttyös márkanevet birtokló Friesland Foods), aztán inkább közepeseket. Elvégre azoknak kisebb a presztízsveszteség lehetősége, és nagyobb a reklámérték. Ezek amúgy egytől egyik kudarcba fulladtak, pedig míg eleinte válogatás nélkül kerestem fel cégeket, addig később már az üzleti területre összpontosítottam.
- Alapítványokat kerestem meg, amelyek vállalkozással, és / vagy életmóddal, optimizmussal, stb. kapcsolatos fókusszal rendelkeznek. Az egyikükkel még e bejegyzés megírásakor is folynak a tárgyalások. Az érdekes az volt, hogy többüknek is felajánlottam nem csak az oktatás lehetőségét, hanem azt, hogy a jövőbeni vállalkozásom profitjának valamekkora részét meghatározott ideig az alapítvány részére támogatásként átutalom minden hónapban. Elvileg ezen csak nyerhettek volna, hiszen nem kockáztatnak semmit egy körlevéllel. Azt hiszem bődületesen más volt a gondolkodásunk, és nem sikerült ráéreznem, hogy a non-profit szférát mivel lehet megfogni. Pedig a támogatás nem egyszerű kérdés ebben a szektorban.
- Egyetemi címlistákat kutattam fel, hogy rákerüljek. Némelyikre sikerült is. :)
- Sajtólistát szerkesztettem főként üzleti témával foglalkozó fiatal újságírók köréből, akiknek kiküldtem egy viszonylag szolid, indirekt módon szavazásra buzdító levelet. Nem akartam direkt beírni, hogy szavazzanak, mert gondolom elég sok spammet kapnak ahhoz, hogy az ilyesmit azonnal átugorják, ezért leírtam nekik, hogy mekkora cikklehetőség van abban, hogy egy törekvő bölcsész kezdő vállalkozó lenyom számos tapasztalt rókát. Remélhetőleg elég szórakoztatónak találták a kampányt ahhoz, hogy némelyikük szavazzon is.
- Stratégiai partnert szereztem (azaz ő szerzett engem), így május 30-tól a MarketingOázis "hivatalos" jelöltévé léptem elő (nézzétek meg a bannert és a cikket).
- Lapokat osztogattam, amin pontosan le van írva a szavazás menete, idegenektől kezdve az utcán egészen ismerősökig mindenkinek. Miért kellett a lap? Mert ha egy fizikailag kézzelfogható instrukciók kapnak, nagyobb valószínűséggel teszik meg tényleg, hogy szavaznak, ha már egyszer megígérték. Bár így utólag úgy érzem nem ártott volna, ha van tervem arra, hogy kiket szólítok meg, és annak megfelelő módon lépek oda és/vagy annak megfelelő (jelképes értékű) ajándékkal.
- Különböző internetes fórumokra kitettem a felhívást. Némelyikből jött is szavazat. Hozzáteszem, a fórumok többségét előbb-utóbb leszedték, mint spam (pedig figyeltem arra, hogy külön topic-ot indítsak és a megfelelő helyen tegyem azt). Ebből nyilvánvaló, hogy nem volt jó az indított topic, ám ebből is rengeteget lehetett tanulni. Ha most kezdődne a verseny, jóval hatékonyabb topic-okat indítanék, amiket valószínűleg nem szednének le. Több helyen kérésként tettem fel, ahelyett, hogy kérdést vetettem volna fel, hogy szerintetek milyen ez a kampány, és van-e jobb ötlet. Ez utóbbi nyilván jobban működött volna, és az még csak le se lehetne szedni, mint spam, mert véleményekre kíváncsi, és ötletbörzét tart.
- Sok időm ment el a nyilvános levelezőlisták felkutatásával. Főleg olyanokat kerestem, ahol bölcsészek, és vagy kezdő vállalkozók lehetnek. Ez is többnyire kudarc volt, és túl későn jutott eszembe (sőt, valójában nem is nekem jutott eszembe). De ha már az elején eszembe jut, nyilván ügyesen ki lehetett volna használni ezt a lehetőséget.
- Médiahekk próbálkozásom is volt. Az ország-világ előtt magából hülyét csináló "bölcsészdoktor" kapcsán (ugye itt szerény személyemről van szó) álnéven (Szabó Péter Zsolt) írtam egy cikket a tudósutánpótlás siralmas helyzetéről. Ezt több portálnak is elküldtem (köztük az indexnek és az origónak is). Figyeltem rá, hogy .rtf formátumba mentsem, és ne legyen a fájlban található metainfo-ban semmi, ami rám utalhatna. Szerintem a cikk egész korrekt lett, de végül nem hozták le. Hogy miért nem? Gyanítom, hogy túl sok link volt a videóimra és az oldalamra. Ezt rendesen elszúrtam. Csak egy kellett volna legyen. Persze az is lehet, hogy egyszerűen a téma most nem volt aktuális. A cikket egyébként innen letöltheted és elolvashatod, ha érdekel. Ebben a buli az lett volna, hogy utána teljesen jogosan írhatok egy válaszcikket, ami dupla publicitás, és segítette volna a mini "bulvárhiszti" stratégiámat. Mivel a cikket nem hozták le, ezért ezt is buktam.
- Más cikkeket is írtam, ezeken az oldalakon ígéretet is kaptam a cikkek lehozására, de mivel eddig nem történt meg, ez után már lényegtelen. Gondolom le fogják hozni, de az a szavazás szempontjából már érdektelen.
- Próbálkoztam különböző nagyon látogatott és bejáratott blogokon és vicces oldalakon (subba, jaj, izé, szánalmas, stb.). Az egyiken nem működött a regisztráció, a másikon nem akarták, a harmadikra nem lehetett feltölteni, mert videók nem működnek. Efféle gondok akadtak. Persze csinálhattam volna vicces képeket, és hasonlókat, de egyszerűen nem lehetett időm mindenre.
- Csináltam egy plakátot, hogy kivitessem felsőoktatási intézményekbe. Sajnos azonban végül nem találtam embert, aki ezt megcsinálja, és mivel az idő sokkal drágább volt annál, mintsem hogy ezt én tegyem meg, ez a dolog kudarcba fulladt. Pedig ez is jó ötlet volt, és szintén a "bulvárhiszti" kampány része.
- Levonós matricát vettem, amire rányomtattam a bölcsészkampány logóját, és egy ultrarövid figyelemfelhívó szöveget, plusz a honlapcímemet. Azt terveztem, hogy ezeket kiragasztom a főbb szórakozóhelyek WC-ibe, hátha lesz pár ember, aki körbenéz a blogon, és szavaz. Ehhez természetesen az első bejegyzésemet folyamatosan elöl kellett volna tartani, de azt nyilván megoldottam volna. Sajnos erre se maradt időm, kárba veszett fáradtság és befektetés.
- Chatszobákban népszerűsítettem magam. A chatszoba amúgy a piac csak kicsiben. Ki kell építened a bizalmat, ahhoz, hogy valaki rád szavazzon. Te kell legyél az aktuális probléma ezzel a marketinggel az, hogy időigényes, és ráadásul lutri is.
- Indítottam egy adwords kampányt, hogy ebből pontosan mennyi szavazat lesz, azt még nem lehet tudni, de holnap délre kiderül. A megfogalmazáskor már megpróbáltam felhasználni a hétfői előadáson hallottakat. Pontosan nem számoltam össze, de 30-50 szavazatot hozott egyetlen délelőtt alatt, ami az összes szavazat 3-6%-a!
- A levelező listákat a kampányom során óriási előnyként kezeltem. Csaba, az egyik szavazóm, viszont kíváncsi volt, hogy ha lenne mit is tudnék kezdeni egy levlistával, így hát rendelkezésemre bocsájtott egy 1000 fős listát. A lista egy közösségi oldalhoz tartozik, így mindenféle korosztályú és érdeklődési körű személy megtalálható. Mivel ennek részleteit éppen akkor tudtuk megbeszélni, amikor már csak egy órám volt, hogy a "nemvillába" elinduljak, gyorsan összedobtam egy igen rövid határidejű nyereményjátékot, és az ment ki a listára. A fogalmazáskor itt is megpróbáltam beépíteni a hétfői előadáson hallottakat. Hát én is rettenetesen kíváncsi leszek az eredményre. Az utolsó négy órában begyűjtött mintegy 300 szavazatból leszűrve azt kell mondjam, bizonyára sikeres volt a játék.
- Természetesen verseny első pár napjában küldtem körlevelet is minden ismerősömnek, "ugyan már légy oly bátyám, és szavazz rám!" felszólítással. Néhányan voltak oly bátyámok / növéremek (ez a szó rettenetesen viccesen hangzik).
- Az iwiw sem maradhatott ki a játékból, bár egyesével hozzáadni az ismerősöket a leveledhez elég időigényes. Jó hír viszont: ellenőrizhető, hogy ki olvasta el a leveledet. Mérni ugyan ezzel sok mindent nem tudsz, de igen szívet melengető látvány, amikor látod, hogy a leveleid még ki sem hűltek a címzett postaládájában, máris a kukában végezték.
- Indult volna egy "Laci, a Bölcsész" Fan Club honlap is, ahol mindenféle bulváros hírek lettek volna rólam. Gyermekkori diákigazolványkép (legalább 15 szavazat értékben), indexfénymásolat dedikálása (20 szavazat), doktori indexfénymásolatának dedikálása (25 szavazat), a rajongói letámadták Lacit videó és kép (30 szavazat), letölthető háttérképek, amin a fejem ugrál (Jackpot), bölcsészlogós képek (10 szavazat), cikkek arról, hogy Sebeők János fél az ifjú bölcsész titántól, aki elhódíthatja tőle az ország bölcsésze titulust (Michelle Wild véleményével 25 szavazat, anélkül 15 szavazat), rajongói interjúk (5 szavazat), valamint különböző képek (pl. a Bölcsész a holdon, a focivilágbajnokságon, stb., összesen 30 szavazat értékben). Ezek egy része elkészült, egy része nem, de több oka is volt annak, hogy ezt nem indítottam el. Most a legpragmatikusabb érvet említeném: Zeller Gábor példáján okulva, akinek a rengeteg munkát igénylő MISZÜTRIX oldala szinte totális érdektelenségbe fulladt a szavazók körében.
- Az utolsó este, miután napvilágot láttak a szavazatok, kiküldtem még egy körlevelet, amiben viszont már konkrét számot tudtam említeni: még harminc szavazat a győzelemhez! Ez volt a fő üzenet. Gyanítom, hogy a belátható, pontosan definiált cél jóval több embert késztetett a szavazásra, mint az első körlevelem.
- A kampánystáb prominens tagja (Viki) kedd délelőtt éppen fogorvoshoz tartott, de a vonatról diktálta, hogy milyen last-minute pontgyűjtő nyereményjátékot küldjek szét a címéről irodában vagy nagyobb társaságban dolgozó embereknek. Ebben is konkrét célok voltak megemlítve:
10 szavazat = 1 sör,
15 szavazat = dedikált példány a most megjelenő könyvéből (Japán turistaszemmel),
25 szavazat = 1 vacsora az íróval egy sushibárban. :)
Ha jól tudom senki sem teljesítette a megadott kvótákat (bár biztos információm még nincsen erről), de azért pár szavazatot ez is jelentett.
Voltak egyéb ötletek, amelyek még részben sem valósultak meg. Ezeket talán később egy másik bejegyzésben fogom közzétenni.
A kampány időszaka alatt körül-belül 100-as nagyságrendben hallottam azt a szót, hogy "nem", illetve azt a kifejezést, hogy "nem, sajnáljuk". Mindenkinek mondom, aki fél tőle: túlélhető, sőt, egészen meg lehet szokni, és idővel nemhogy egyre kevésbé zavaró, de egyre inkább furcsa is, hogy ezt mondják. Hogyhogy nem látják a zseniális ajánlatban azt a monumentális potenciált, ami pedig benne rejlik? Ép ésszel felfoghatatlan. :)
Szeretnék köszönetet mondani Soós Vikinek a hasznos ötleteiért és segítségéért, Nyulas Zsoltnak a "Hivatalos" támogatói státuszért, és az adwords kampányért, Szűcs Ildikónak a szórólapozásért (ők alkották az informális Bölcsész kampánystábot), valamint szavazóimnak, és barátaimnak, akik végigkövették, és végigizgulták velem ezt a kampányt. Nagy élmény volt, remélem mindnyájunk számára!